Az indexkövető ETF-ek előnyei
Költséghatékonyság
- Alacsony alapkezelési díj: a passzív, indexkövető stratégia révén az alapkezelési költség alacsonyabb, mint az aktívan kezelt portfoliók esetében, így az alapot terhelő díjak aránya kedvező.
 - Alacsony értékpapír bekerülési költségek: Mivel az elsődleges forgalmazása a forgalmazási egységeknek megfelelő értékű értékpapírcsomagok ellenében történik, az értékpapír tranzakciókat terhelő díjak aránya alacsony.
 - Alacsony tranzakciós költséghányad: az ETF-ek portfoliójában az indexkövető jellegük miatt ritkábbak az adás-vételi tranzakciók, így a tranzakciós költségek lényegesen alacsonyabbak, mint az aktívan kezelt portfoliók esetében.
 
Indexkövető jelleg
- Átláthatóság: az értékpapírcsomag ellenében történő elsődleges forgalmazás érdekében az alap portfolió-összetétele naponta publikálásra kerül. Mivel az ETF-ek célja a követett indexek teljesítményének minél pontosabb megközelítése, így adott portfolió összetétele mindenkor a mögöttes index összetételét tükrözi. A befektetők ennek megfelelően pontosan tisztában vannak az alap mindenkori eszközösszetételével.
 - Kockázatmegosztás: az ETF-ek az adott indexkosár arányában számos értékpapír között osztja meg befektetéseit.
 
Tőzsdei forgalmazás
- Rugalmas vétel és eladás: a tőzsdei forgalmazás révén az ETF-ek befektetési jegyei folyamatosan megvásárolhatóak és eladhatóak tőzsdei árfolyamon.
 - Likviditás: az árjegyzői rendszer folyamatos likviditást biztosít, az alacsony spread révén alacsony költségszint mellett.
 - Folyamatos forgalmazás: a befektetők a tőzsdei nyitva tartás idején folyamatosan tudnak megbízásokat adni, portfoliójukat rugalmasan alakítani.
 
Befektetési stratégiák kiterjesztése
- Átmeneti befektetés: az ETF-be rövid távra is elhelyezhető pénz, akár addig is, amíg a megfelelő mennyiségű tőke gyűlik össze a hosszú távú befektetési stratégia megvalósítására.
 - Likviditáskezelés: az ETF ideiglenesen szabaddá váló pénzeszközök értékpapírpiacon történő elhelyezésére gyors és egyszerű eszköz.
 - Ország-, régiós, szektorális kitettség megvalósítása: az ETF-ek révén egy tranzakcióval kitettség vásárolható adott országra, régióra, szektorra.
 
BÉT szabályozott piaci ETF-ek: BUX ETF és CETOP ETF
| 
 Az alap neve  | 
 BUX ETF Alap  | 
 CETOP ETF Alap  | 
| 
 Alap típusa  | 
 Nyilvános, nyíltvégű, indexkövető, tőzsdén kereskedett alap  | 
 Nyilvános, nyíltvégű, indexkövető, tőzsdén kereskedett alap  | 
| 
 Referenciaindex  | 
||
| 
 Kibocsátás helye  | 
 Magyarország  | 
 Magyarország  | 
| 
 Forgalmazó  | 
 Budapesti Értéktőzsde Nyrt.  | 
 Budapesti Értéktőzsde Nyrt.  | 
| 
 Forgalmazás kezdete  | 
 2006. december 13.  | 
 2024. április 8.  | 
| 
 Alapkezelő  | 
 OTP Alapkezelő Zrt.  | 
 OTP Alapkezelő Zrt.  | 
| 
 Árjegyző  | 
 OTP Bank Nyrt.  | 
 OTP Bank Nyrt.  | 
| 
 Letétkezelő  | 
 OTP Bank Nyrt.  | 
 UniCredit Bank Hungary Zrt.  | 
| 
 Devizanem  | 
 Forint  | 
 Euró  | 
| 
 Minimális elsődleges forgalmazási egység  | 
 1 forgalmazási egység = 25 millió Ft. értékű értékpapír csomag  | 
 1 forgalmazási egység = 500.000 euró értékű értékpapír csomag  | 
| 
 Minimális másodlagos forgalmazási egység  | 
 1 befektetési jegy (1.000 forint névértékű)  | 
 1 befektetési jegy (10 euró névértékű)  | 
| 
 Elszámolás  | 
 T+2  | 
 T+2  | 
| 
 Indikatív árfolyam  | 
 A BÉT kereskedési rendszerében valós időben  | 
 A BÉT kereskedési rendszerében valós időben  | 
| 
 Alapkezelési díj  | 
 50 bp  | 
 40 bp  | 
| 
 Maximális árjegyzői bid-ask spread  | 
 Középárfolyam +/- 0,6%  | 
 Középárfolyam +/- 2,5%  | 
Kapcsolódó tartalmak: