A győri cég megalapítása egybeesik az Audi itthoni megjelenésével. Az autógyár körül Németországban több egyedi gépgyártó cég is működött, amelyek közül jó néhány követte Magyarországra is. Az egyik ilyen német cég tulajdonosai magánemberként alapították meg a vállalkozás elődjét, majd 1996-ban magát az Alprosyst, amelynek tevékenységi köre az egyedi gépgyártásspeciális területe. „Jómagam 2001 májusa óta vagyok itt. Az első időben alapvetően az Audira építettünk, de aztán pár év alatt felismertük, hogy a stabil működéshez célszerű az ügyfélkört kiterjeszteni. 2010-2011-ig volt egy intenzívebb növekedési fázis, és azóta inkább a minőségen van a hangsúly, valamint a biztonságos fejlődésen. Az az ars poeticánk, hogy a minél magasabb hozzáadott érték – ami a mi esetünkben ez a mérnöki tudásban mérendő – fontosabb, mint a túl gyors növekedés. Minél kvalifikáltabb egy berendezés, annál kevesebb olyan cég van, aki képes legyártani. Természetesen ez a szemlélet végül magával hozza a növekedést is, de nem ez az elsődleges szempont” – mondja Bera Attila.
Saját erőből
Az Alprosys termelő berendezéseket állít elő az ipar számára, a megrendelők általában speciális kérésekkel keresik meg őket. „Jellemző, hogy nálunk mindenből egy készül. Tehát nincs olyan standard termék, amelyet kifejlesztettünk, és kisebb-nagyobb módosításokkal áruljuk a piacon. Mi mindig a vevő igényei szerint dolgozunk. Ők készítenek egy apró részletekbe menő feladatkiírást arról, hogy pontosan milyen feladat elvégzésére alkalmas gépre van szükségük. Mi erre válaszul adunk egy ajánlatot részletes műszaki leírással, és ha ez elnyeri a vevő tetszését, akkor kezdődik a munka. Vagyis tulajdonképpen egy mérnöki ötletet adunk el. Ezeknek a speciális berendezéseknek a megterveztetése és legyártatása akkor éri meg a megrendelőnek, ha az adott berendezés nagyon nagy, milliós darabszámokkal dolgozik, így az egy termékre vetített termelőeszköz díj viszonylag alacsony. Ha egy gyártósorral egy termékből csak kicsi darabszámot állítanak elő, nem éri meg egy egyedi berendezést készítteteni, akár több millió euróért” – magyarázza Bera Attila. A nagyobb projektek megvalósítási ideje 6 és 12 hónap között van. A már üzemképes berendezéseket a cég a saját csarnokában felállítja, és csak akkor kerül a vevőkhöz, ha az átvételi folyamat során minden szempontból megfelelőnek bizonyul a kiírt feladatra.
Abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a projekteket maguk tudják előfinanszírozni, mivel a tulajdonosi háttér – a többségi tulajdonos 2015 óta a Pannonbau cégcsoport – mindig odafigyel arra, hogy a cég elegendő tőkével rendelkezzen. Így akár 3 millió euró feletti projektekbe is bele tudnak vágni saját erőből.
Milliárdos gyártósorok
2015-ig a cég megrendeléseinek körülbelül felét az Audi adta, mára ez körülbelül 15-18 százalékra csökkent, amivel még mindig „dobogón” vannak. A legtöbb munkát továbbra is az autóipar adja a cégnek, hiszen ez az az iparág, ahol a magas igények mellett megvan a szükséges tőke is az egyedi gépek gyártására. Mivel az autó modellek gyorsan változnak, elég gyakran van szükség új berendezésekre, amelyek tervezési és gyártási költsége nem ritkán a 1,5-3 millió eurót is elérheti. „Volt, hogy kiálltam az ablakba, és néztem a 20 méter hosszú szerelősort és gondolkoztam, hogy vajon mi került ebben 1,1 milliárd forintba. De ha az ember jobban megnézi, rájön, hogy tele van robottal, elektronikával, kamerákkal, és mindenféle kurrens gépipari elemmel, nem is beszélve arról, hogy ezek esetében bőven tízezer fölött lehet a mérnöki órák száma is” – meséli az ügyvezető. Az autóipar mellett az egészségiparban is jelen van az Alprosys, egyik komoly ügyfelük például sebtapaszt gyárt.
Legfontosabb a csapat
A cég jelenleg 110 főt foglalkoztat, amelynek nagyságrendileg felét teszik ki a mérnöki munkát végzők, de alkalmazottaik a gépgyártás teljes spektrumát lefedik az értékesítő csapattól a végátadásig. Bera Attila elmondása szerint őket is erősen sújtja a szakember-hiány, különösen a mérnökök esetében. Már csak azért is, mert az Alprosys-nál végzendő munkát nem lehet egyszerűen az iskolában megtanulni. „Én azt szoktam mondani, hogy egy tapasztalati egység az öt év, és nem árt, ha egy mérnöknek több egysége is van. Képzett munkaerőre szert tenni gyakorlatilag nem lehet, és ez sajnos nem új probléma, így volt 10 évvel ezelőtt is. A Széchenyi István Egyetemen mi is működtetünk gyakornoki programot, sok tervező kolléga egyetemistaként kezdett nálunk és a mérnökök között is van 5-8 fő, aki így került hozzánk. Ez egy sokkal lassabb folyamat, mint egy kész szakembert leigazolni, de egyrészt az egyéni gépgyártás speciális terület, ezért itt nagyon szűkös az a kör, ahonnan lehet igazolni, másrészt hiánygazdaság van, egymástól csábítják a cégek az embereket” – mondja Bera Attila, aki leginkább a saját csapatban hisz, nem szívesen szervez ki munkát a nagyobb projektek esetében sem. Így a fejlődés és növekedés kulcsát és korlátait is elsősorban abban látja, hogy milyen mértékben képesek a csapatot fejleszteni. „Ezek miatt a tényezők miatt nem is tervezünk olyan gyors növekedést, mint amilyen 2010-2011-ben volt, amikor az előző éves forgalmunkat megdupláztuk, gyakorlatilag ugyanazzal a csapattal. Akkor óriási nehézséget okozott a megnövekedett munkamennyiséghez a szervezetet ilyen hirtelen fejleszteni. Ehhez a növekedéshez a kollégák nagy részének extrém mértékű túlterhelésére volt szükség, ez pedig csak ideig-óráig működhet és nem fenntartható. Egy cég ugyanúgy tönkre tud menni abban, hogyha hirtelen nagyon nagyot fejlődik, mint abban, hogyha nincs munkája” – vélekedik Bera Attila és hozzáteszi: nem kizárt, hogy a jövőben tranzakciós úton növekednek majd. Folyamatosan figyelik a piacot, és az elmúlt években több olyan cégnek is tettek ajánlatot, akik olyan területen dolgoznak, ahol az Aprosys még fejleszteni, fejlődni szeretne, például a villamos programozás irányába. „Fontos, hogy mi nem kapacitást szeretnénk vásárolni, hanem egy működő céget, amelynek megvan a saját cégkapcsolati rendszere és vevőköre, és így a két cég szinergiáját kihasználva mindenki profitálhatna egy ilyen felvásárlásból.”