Az idei kiadványban az előző hét évhez hasonló szempontrendszer alapján választottuk ki a vállalatokat. Feltétel volt a magyar tulajdon, növekvő árbevétel és EBITDA, munkavállalói létszám, exportképesség és hozzáadott érték. Fentiek mellett fontos volt, hogy a vállalatok és tulajdonosok története felkeltse az itthoni vállalkozók figyelmét, és zászlóshajóként példát mutasson a hazai szereplőknek.

A résztvevők a 2022-es üzleti évben összesen 595 milliárd forint árbevételt és 74 milliárd forint EBITDA-t (azaz adózás, kamatfizetés és -bevétel, valamint amortizáció előtti nyereséget) realizáltak. Az átlagos árbevétel 11,9 milliárd forint, az átlagos EBITDA pedig 1,5 milliárd forint volt a 2022-es adatok alapján. Mivel idén is meglehetősen diverzifikált volt a bekerülő vállalatok mérete, érdemes megnézni a medián adatokat is: 4,8 milliárd forintos árbevétel és 575 millió forintos EBITDA értéket látunk. Az idei ötvenek átlagos EBITDA marzsa 17 százalék volt 2022-ben (medián EBITDA marzs 14 százalék). Érdekesség, hogy a tavalyi BÉT50 társaságok EBITDA marzsa 2021-es adatokon 16 százalék volt.

Az utóbbi három év makrogazdasági szempontból kihívásokkal teli volt a hazai vállalatok számára. Az idei BÉT50 társaságok adatain azonban ez nem látszik meg: a 2020-2021-2022-es üzleti években az árbevételük átlagosan 22 százalékkal, miközben az EBITDA mutatójuk 23 százalékkal emelkedett.

Az idei ötvenek jelentős része rendelkezik számottevő export-árbevétellel, köztük olyan vállalatokkal, amelyek külpiaci tevékenysége meghaladja az árbevételük 90 százalékát. Az exporton keresztül történő gazdasági felzárkózást az exportáló vállalatok számának növelésével és a vállalati szféra koncentrációjának feloldásával lehet fenntarthatóvá tenni hosszútávon, ami megvalósítható a kkv-k jelenleg alacsony exportpiaci részesedésének növelésével.

Az átlagos munkavállalói létszám 508 fő, míg a medián 50 fő az idei társaságoknál. Összesen több mint 25 ezer főt foglalkoztatnak, ugyanakkor az egyik idei cég felel önmagában mintegy 20 ezer fő foglalkoztatásáért (a többiek átlagos létszáma 110 fő). 5 társaság rendelkezik 250 főnél több munkavállalóval, így ők már nagyvállalati kategóriába esnek.

Az idei ötvenek nagyrészt (összesen 17-en) 25 évnél hosszabb múlttal rendelkező vállalatok, illetve (10-en) 15 és 20 év közötti társaságok. Idén mindössze 2 olyan vállalat volt, amely 5 évnél fiatalabb. Az átlagos vállalati életkor 20 év volt. A tulajdonosok átlagos életkora 49 év.

Érdekességek

Az idei ötven közül a három legnagyobb árbevétellel rendelkező társaság a B+N Referencia (182 milliárd forint), az SMP Solutions (53 milliárd forint) és a Cool4U (41 milliárd forint). Ők hárman az ötven cég összárbevételének közel felét adják.

Legnagyobb EBITDA értékkel szintén a B+N Referencia büszkélkedhetett 2022-ben, 20,4 milliárd forinttal. Az utolsó 3 lezárt üzleti évre vetítve az árbevétel tekintetében a Remred Technológia rendelkezik a legmagasabb összetett éves növekedési rátával (CAGR), ami 74 százalék, ugyanez a ráta az EBITDA-t tekintve a Greenergy Holdingnál a legmagasabb, 106 százalékkal. Az idei vállalatok közül többen is kimagasló, 40-50 százalék körüli EBITDA marzzsal zárták a 2022-es évet, közülük kiemelendő a Manooi, a HC Linear, illetve az INVENTURE.

Iparági megoszlás

A társaságok idén is többféle iparágból kerültek ki, leginkább a feldolgozóipar (17) és a kereskedelem (12) dominált. A feldolgozóipari társaságok legnagyobb részben önálló gyártással rendelkeznek. Érdekesség, hogy idén több célgépgyártó vállalat is bekerült a kiadványba.

EY-elemzes-1.png

Feldolgozóipar, gyártás

Az idei kiadványban 17 gyártással foglalkozó vállalatot mutattunk be. A legnagyobb árbevétellel a Budaval Zrt. (14 milliárd forint) rendelkezik, amely öntapadó papír alapanyagok gyártásával foglalkozik. Árbevételének nagy része exporttevékenységből származik. Második és harmadik helyen az ABRAZIV Kft. és a Styro-Tex Kft. áll, árbevételüket tekintve rendre 13 és 7 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le 2022-ben.

Az ABRAZIV Kft. Közép-Európa legnagyobb szereplőjeként takarmánygépgyártással foglalkozik. A Styro-Tex Kft. számos üzletága közül a legnagyobb bevételt a polisztirol (EPS) gyártásával éri el.

További társaságok a gyártószektorban a Component Kft., amely speciális gépek importjával és összeszerelésével 5,5 milliárdos árbevételre tett szert.

A síküveg-feldolgozással foglalkozó CE Glass 1989 közel 4,5 milliárdos árbevételt ért el 2022-ben. A Platt 2003 exporttevékenysége meghaladja a 90 százalékot, a cég főleg fémszerkezetgyártással foglalkozik, 2022-es árbevétele 5,4 milliárd forint volt.

Két hazai, több mint 25 éves múlttal rendelkező meghatározó gyógyszeripari társaság is bekerült a kiadványba, az ExtractumPharma és a Medi-Radiopharma. A BÉT50 feldolgozóipari cégek átlagos EBITDA marginja meghaladta a 23 százalékot, ez kiemelkedő eredménynek számít. Az árbevétel átlagos növekedése az elmúlt 3 évben 18 százalék volt, amely jól mutatja, hogy az idei ötvenek stabilan növekedni tudtak az elmúlt időszak nehéz körülményei ellenére is.

Kereskedelem

Az idei ötvenek közül 12 társaság is kereskedelemmel foglalkozik. A legnagyobb, 41 milliárd forintos árbevétellel a Cool4U Kft. rendelkezik, a légkondicionálókkal kereskedő társaság piacvezető szerepet tölt be itthon (tavaly európai szinten nominálisan a legtöbb légkondicionálót adták el egy bizonyos kategóriában), őket a Zöld-Ker Kft. követi a több mint 32 milliárdos árbevétellel. A gabona- és takarmány[1]nagykereskedő Grain Plus a harmadik helyet foglalja el az idei ötvenek között, az árbevétele 2022-ben mintegy 16 milliárd forint volt. Általában a kereskedő társaságok EBITDA marzsa visszafogottabb szokott lenni, de például itt is van olyan cég, mint a bádogostermékek gyártásával és kereskedelmével foglalkozó Kisbér Bádog-Center, ahol stabilan évek óta 20 százalék feletti EBITDA marzs látható.

Információs technológia – IT

Az idei kiadványban öt IT cég szerepel. Sokan talán nem tudják, hogy a bérszámfejtő szoftvert kínáló Nexon egy magyar alapítású társaság, tavaly 7,3 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el, és több mint 25 éves múlttal rendelkezik. A kiadványban résztvevő IT cégek átlagos EBITDA marzs értéke 2022-ben 27 százalék volt, ami szintén kiemelkedő teljesítmény az összes iparágat tekintve is.

Építőipar

Az idén bemutatott építőipari vállalatok a gazdasági visszaesés ellenére is növekedni tudtak az elmúlt években. A tavalyihoz hasonlóan az idei ötvenek között is összesen 5 építőipari cég található, amelyek összárbevétele több mint 28 milliárd forint, EBITDA-juk pedig 1,4 milliárd forint volt 2022-ben. A legnagyobb résztvevő az EB Hungary Invest, amelynek árbevétele közel 18 milliárd forint volt.

Megújuló energia, további iparágak

3 olyan társaság is szerepel az idei kiadványban, amelyek tevékenysége a megújuló energiához köthető. Összesített árbevételük meghaladja az 50 milliárd forintot, ez is jól jelzi, mennyire fontos a zöld átállás a gazdaságban. Az idei kiadvány résztvevői között további olyan vállalatok szerepelnek, amelyek fontos részét képezik a hazai gazdaságnak. Ilyen például a magyar űriparban vezető szerepet betöltő Remred Technológia, vagy éppen a mezőgazdasági területen tevékenykedő CERES Holding.

Piaci észrevételek, tőkepiaci trendek

A nyilvános tőkepiacokon komoly volatilitás mellett erős visszaesés volt látható a vállalatok értékében, az alacsony kamatok időszaka véget ért, az infláció magas szintekre emelkedett. 2022-ben a bizonytalan gazdasági helyzet ellenére a magyarországi tőkepiac nem torpant meg, ezt jól mutatja egyrészt a tőzsdei kereskedés összforgalma, ami nőtt a tavalyi évben, másrészt a hazai akvizíciós piac rekordmagas tranzakciós száma. 137 tranzakciót zártak le és hoztak nyilvánosságra Magyarországon 2022-ben, amely a 2021. évi 132 tranzakcióhoz képest növekedést mutat. Az M&A piac becsült mérete nagymértékben, 27 százalékkal növekedett. A magyarországi kockázatitőke- és magántőke-befektetési tevékenység is aktív volt 2022-ben, az év során több mint 35 tranzakció zárult le.

A befektetők 2022-ben is megmutatták: továbbra is képesek alkalmazkodni a változó piaci körülményekhez, a vállalatok vezetői pedig optimistán tekintenek az elkövetkezendő időszakra. Az EY belső felmérése alapján a megkérdezett tulajdonosok és ügyvezetők 89 százaléka tervez valamilyen tranzakciót az elkövetkezendő 12 hónapban.

Földrajzi megoszlás

Földrajzi koncentráció jellemzi a hazai vállalatok megoszlását. Az előző évekhez hasonlóan az idei ötvenek jelentős része rendelkezik Pest vármegyei (30 társaság), azon belül is budapesti (20) székhellyel. Összesen 13 vármegyéből kerültek ki az idei társaságok: Pest vármegyét követően a legtöbben Baranya vármegyében (2 társaság Pécs, 1 pedig Mohács), illetve Komárom-Esztergom vármegyében (2 társaság Tatabányán, egy Ászáron) vannak bejegyezve. A többi vármegye az ötvenek tagjai tekintetében csökkenő sorrendben; Borsod-Abaúj-Zemplén (2), Győr-Moson-Sopron (2), Jász-Nagykun-Szolnok (2), Tolna (2), Bács-Kiskun (1), Békés (1), Hajdú-Bihar (1), Heves (1), Somogy (1), Vas (1) vármegye.

Foglalkoztatottság, munkaerő biztosítása

Az idei ötvenek által foglalkoztatott munkavállalók száma csaknem négyszerese a tavalyi értéknek, összesen több mint 25 000 munkavállalóval. A legtöbb munkavállalót idén a B+N Referencia adja (20 000 fő), amelyet a szintén létesítménygazdálkodással is foglalkozó Jánosik és Társai (1 400 fő) követ.

Utódlás, generációváltás

Az évek alatt megteremtett értékek fennmaradása érdekében fontos, hogy időben kinevelődjön az új generáció. Az idei ötvenek közt több olyan vállalat szerepel, amelyek több mint 20, vagy akár 30 éves múlttal rendelkeznek. A generációváltás több társaságnál is folyamatban van, ilyen például a Kisbér Bádog-Center, ahol a fiatalabb generáció egészen kiskora óta kiveszi a részét a vállalat működésében, vagy a Horex Kft. Sikeresen lezajlott generációváltással büszkélkedhet a Medi-Radiopharma, vagy a CE Glass 1989, ahol a 4. generáció is részt vesz a vállalat irányításában, de a Zöld-Kert is második generáció vezeti.

EY-elemzes-2.png

Finanszírozás, növekedési stratégiák

Az idei kiadvány vállalatainak nagy része önálló erőből fejlődött az évek során, jellemzően konzervatív finanszírozási politika mellett. A társaságok jelentős része önerőből végzi a fejlesztéseket, és belső forrásokból finanszírozza a beruházásokat. Az elmúlt évek kedvező finanszírozási környezete rengeteg lehetőséget nyitott meg a hazai vállalkozások számára. Ilyenek voltak például az állami támogatású KAVOSZ hitelek, vagy a Baross Gábor Hitelprogram. Ezek mind olyan forrást jelentettek, amelynek segítségével számos tulajdonos és cégvezető a különböző kapacitásnövelő beruházásokon, technológiai fejlesztéseken vagy akár akvirálásokon keresztül stabil alapokra helyezhette a vállalatát, vagy komoly növekedést érhetett el az utóbbi pár évben. A banki finanszírozás mellett a külső tőkebevonás is egyre több közepes méretű vállalatnál jön szóba, közülük pedig többen is tőzsdére lépést terveznek.

Érdekesség, hogy a Makronóm Intézet felmérése alapján a hazai feldolgozóipari kkv-k 15 százalékának komoly kihívást jelent a jelenlegi finanszírozási helyzet megoldása, amelyet többnyire beruházások elhalasztásával igyekeznek kezelni. A felmérésben részt vevők közel fele a túlzottan drága finanszírozási költségeket látja a legnagyobb nehézségként a jövőbeni forrásbevonás során. Jelentős változásra lehet számítani a források felhasználásában is. Az elkövetkező időszakban egyre több vállalat tervezi külső forrásait energiahatékonysági beruházások megvalósítására fordítani.