A Budavári Palotanegyedben pár éve született újjá a Lovarda, amelyet 1950-ben ideológiai okokból teljesen lebontottak. Az épület eredeti formájában újraalkotott impozáns, díszműbádogozással felújított teteje jelentős szakmai sikert hozott alkotójának, a HOREX Kft.-nek, a különleges tetőszerkezete ugyanis megnyerte a Nemzetközi Tetőfedő Szövetség (IFD) világbajnokságát. Az IFD egy nemzetközi szakmai szervezet, amelynek 22 ország 15 ezer tetőfedő cége a tagja. A szövetség 35 éve rendez tetőfedő világbajnokságot, ahol Magyarország rendszeresen képviselteti magát, igaz, régen nem volt már példa olyan szép eredményre, mint amit a HOREX Kft. több alkalommal is elért.

Nagyágyúk között remekelnek

„A Zeneakadémiával már 2013-ban sikerült egy megosztott világbajnoki címet megnyerni, 2020-ban a Királyi Lovardával egyéniben is el tudtuk hozni a világbajnoki trófeát” – eleveníti fel a cég kiemelkedő sikereit ifj. Reznicsek Zoltán. Az ügyvezető igazgató azt is elárulja, idén is beadták a pályamunkájukat a világversenyre, ám azt kisebb csodának tartaná, ha harmadszor is teremne nekik babér, elvégre az IFD Awardon a nagy európai országok mellett olyan nagyágyúk is rendszeresen megméretik magukat, mint az Egyesült Államok és Kína. A mezőny minden alkalommal nagyon erős, a Lovarda tetőszerkezetét például 11 ország 80 pályaműve közül választotta ki a zsűri. Szó sincs arról, hogy ifj. Reznicsek Zoltán csak a nemzetközi eredményeket értékeli, sőt, a legrangosabb kitüntetésnek azt tartja, hogy 2019-ben édesapja Pro Architectura díjat, majd miniszteri oklevelet kapott, idén pedig az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Országos Szövetségének (ÉMSZ) legfontosabb éves versenyéről hozták el az Év Tetője Nívódíjat a Nyugati Pályaudvar tetejének fémlemezfedéséért. „Ács, tetőfedő bádogos és díszműbádogos munkákkal foglalkozunk” – foglalja össze a magastetős szakkivitelező cég vezetője a tevékenységüket. Jellemzően kétféle épülettípussal dolgoznak: az egyik típus a díszműbádogos tudásból következően a műemléképületek felújítása, a másik pedig a modern jelépületek. Utóbbiak esetében igyekeznek a tervező fejével gondolkodni, műszaki javaslatokat készítenek elő, emiatt a HOREX név jól cseng szakmai berkekben.

Nincs tolongás a múltmentésért

„A 90-es évek elején kezdődött a HOREX Kft. története, amikor édesapám szakipari céget alapított, és elkezdett olyan embereket gyűjteni maga köré, akik külön-külön értettek az egyes alfolyamatokhoz. Megszervezte a közös munkát, sőt, ahogy fiatalon magam is tettem, ő is beállt a kollégái közé dolgozni, hogy elsajátítsa azokat a fogásokat, amelyek segítségével később meg tudott felelni a minőségi kritériumoknak, és a munkára szánt idővel is tudott tervezni. A cég első nagy feladata a Vígszínház tetőfelújítása volt” – mutatja be az indulást id. Reznicsek Zoltán. A díszműbádogos munka speciális eszközparkot igényel; a HOREX Kft.-nek saját, teljesen egyedi gépparkja van ezekhez a feladatokhoz, az eszközök jó részét saját maguk tervezték és gyártották. „Nincs olyan, hogy díszműbádogos bolt, sőt, maga a szakmai tudás is kihalófélben van, sokáig szakirodalma sem volt. Megnéztük, mit, hogyan és mivel csinálnak mások, összegyűjtöttük a jó gyakorlatokat, elkészítettük az eszközeinket, amelyeket azóta is folyamatosan fejlesztünk” – mondja a cégvezető. Az eredmények magukért beszélnek, a Budai Várban lehetetlen olyan útvonalon sétálni, amelyen ne futnánk bele a HOREX Kft. valamelyik munkájába. „A Lovarda mellett az Úri utcában is dolgoztunk jó pár épületen, most csináljuk a Honvéd Főparancsnokságot, és a József főhercegi palotát is a HOREX Kft. csinálhatja” – mondja az ügyvezető. Cégük végezte a Várnegyed egyik leghangulatosabb részén, a Török kertben megnyitott Karakas pasa tornyának tetőfelújítását is, amelyet nemrég adtak át a közönségnek. A hosszadalmas, minden apró részletre kiterjedő múltmentő munkákért nincs nagy tolongás. „Van konkurencia, de nagyon jó szakmai, sőt baráti kapcsolat van köztünk. Mi, díszművesek sokszor be is segítünk egymásnak, a nagyobb projektekre össze is fogunk” – meséli Reznicsek Zoltán, aki azt is elárulja, jelenleg két díszműbádogos céggel is együtt dolgoznak.

Nem gond a generációváltás

Az elmúlt évek ellátási zavarai és a fémek árainak volatilitása elméletileg nehéz helyzetbe is hozhatta volna a céget, ám a vezetők előrelátásának köszönhetően sikerült a turbulenciákat kivédekezni. „Minden projektünk anyagát a szerződéskötés után megvásároljuk és letároljuk. A Nyugati Pályaudvaron már a harmadik éve dolgozunk, belegondolni is rossz, hogy ez alatt az idő alatt az ellátási láncokban fellépő problémák, az anyagárak drasztikus emelkedése, vagy éppen a forint-euró árfolyamingadozása hányszor küldhette volna padlóra a munkánkat. Így viszont nálunk az anyagárból fakadó kockázat nem létezik” – mutat rá a cégvezető.

A munkaerőhiány sem okoz nekik álmatlan éjszakákat: a szakma hozzáértőinek egy része nekik dolgozik, sokan a cég indulásától kezdve itt vannak, de van vérfrissítés is. Meg is becsülik a dolgozókat, ha valamiért kevesebb a munka, akkor saját beruházásokra irányítják át az embereket.

Az is jól látszik, hogy a generációváltás sem fogja megviselni a céget, nyilatkozza id. Reznicsek Zoltán. „Azt szoktam mondani, hogy hat éves korom óta vagyok változó beosztásban a cégnél, ebben szocializálódtam, számomra ez már nem is munkahely, hanem egy életforma” – vallja ifj. Reznicsek Zoltán, aki nem csak a megmentett, korábbi pompájukba visszaállított műemlékekre büszke. Munkáik közül kiemeli a Normafa síházat, a Budafok kocsiszínt, és a Laurus irodaházat is. „A kivitelezési tevékenységünk által elsajátított látásmódra alapozva jelépületek építész tervezésével, belsőépítészeti tervezéssel is foglalkozunk. Erre példa a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium koncepció terve, belsőépítészeti tervezése. Munkánkat hivatásszerűen végezzük” – teszi hozzá.