A járványhelyzet nem egyformán sújtja a különböző iparágakat: míg a turizmus, és általában a közlekedéssel összefüggő iparágak óriási veszteségeket szenvednek el, a biotech és az egészségvédelemmel foglalkozó startupok szárnyalnak. A kockázati tőkebefektetők azonban jellemzően nem 1-2 évre tervezik befektetéseiket, a 3-5 éven belül megvalósuló innovációk pedig vélhetően már egy megváltozott helyzetben érik el célpiacukat. A befektetők tehát akkor járnak el bölcsen, ha a válság utáni világra koncentrálva próbálják megtalálni a tökéletes befektetési célokat.

A válság ráadásul másképp érinti a különböző érettségi fázisban lévő startup-okat; az Európai Bizottság vonatkozó tavaszi elemzése szerint a kis tőkeigényű, most induló, „Seed” vagy „PreSeed” vállalkozások túlélési esélyei sokkal jobbak, mint azoké, akik már a növekedés, piacszerzés feladatával küzdenek. Míg az előbbiek esetében elodázható a csőd, vagy akár kisebb befektetési körökkel is áthidalható a kritikus időszak, az érettebb cégek esetében már nincs olcsó megoldás, a befektetőnek komolyan vissza kell vágni a költségeket, vagy jelentős tőkét kell bevonnia, ellenkező esetben be kell zárni a korábban még sikerre ítélt, kiváló hozammal kecsegtető vállalkozását is.

A Venture Capital Summit-on az iparág jelentős szereplői vettek részt, így a résztvevők pontos képet kaphattak a kockázati tőkepiac jelenéről, a következő, várhatóan válságokkal terhelt időszakok kapcsán várható trendekről, emellett a szakma legjelesebb hazai képviselőivel találkozhattak és konzultálhattak ötleteikről, vállalkozásukról.

Ha a folyamatok jól alakulnak, a menedzsment jól végzi a dolgát, és nincsenek hátráltató tényezők, a pénzügyi befektető alig-alig szól bele a portfóliócég működésébe, a gyakorlat azonban természetesen sok esetben mást mutat: a kézi irányítás nyilvánvalóan nem hatékony, ám valamilyen szintű kontroll nyilvánvalóan szükséges lehet. Szűcs Gergely, Ph.D. (Cashline Holding Zrt.) beszélt arról, hogy hol van a határ, szükséges-e, hogy a befektető aktívan foglalkozzon a portfóliócégekkel, illetve hogyan növelheti a siker esélyét a befektető.

Az állami és a privát tőke kooperációjából születhetnek óriási sikerek, ám azt az idő és a kezelendő kockázatok döntik el, hogy meddig hatékony valóban egy ilyen együttműködés. A Venture Capital Summit-on Bugár Csaba (MFB Invest Zrt.) mutatta be az általuk menedzselt "co-investment" projekteken keresztül, hogy kiből válhat valódi partner, kit kell bizonyos idő után versenytársnak tekinteni, milyen az ideális együttműködés, és hogy miért szeret társbefektetővel dolgozni egy állami tulajdonú befektető.

A kockázati tőke ideális esetben az állami beavatkozásoktól, és bár a piaci folyamatok beindulásakor szükséges lehet ez a fajta támogatás, a piaci alapon működő pénzügyi megoldások hatékonyabbak és fenntarthatóbbak lehetnek. Dr. Oszkó Péter (Oxo Ventures) előadásában azt a kérdést járta körül, hogy meddig jelent valóban segítséget az állami pénz, és mikor kezdi el torzítani a piaci folyamatokat.

Nehezen megválaszolható kérdések merülnek fel akkor, amikor egy magántőkével bíró vállalkozónak az első befektetéséről kell döntenie. A Veres Tiborral (Wallis) folytatott beszélgetés azokat a befektetőket segítette útba igazítani, akik korábban nem ismerték pontosan a private equity és a kockázati tőke kapcsán felmerülő kockázatokat és nem tudták biztosan, hogy milyen iparágakba, milyen típusú vállalkozásokba fektessék vagyonukat. A beszélgetést dr. Szabó Pál (Bird & Bird) moderálta.

A tőzsdére lépés izgalmairól szólt Katona Zsolt (Solus Capital), Máté-Tóth István (BÉT) és Oszkó Péter (Oxo Holding) kerekasztal-beszélgetése; egész pontosan a különböző kilépési útvonalak kockázatairól, és a különböző utak kapcsán fellelhető lehetőségekről beszélgettek. A résztvevők a beszélgetés keretében számos közelmúltbeli exit és IPO történet hátterét és tanulságát ismerhették meg, illetve megérthették, hogy melyik az a pillanat, amikor egy befektetőnek érdemes elgondolkodnia a következő szintre lépésen.  

Az utóbbi 10 évben világossá vált, hogy nem érdemes csak „pénzügyi” vagy „szakmai” befektetőkben gondolkodni; bizonyos érettségi szakaszban a komplex, szinte testreszabott csomag a leghatékonyabb megoldás. Az immár új néven futó, úgynevezett "smart money" csomagokról - azaz a tőkét, menedzsment ismereteket, nemzetközi kapcsolatokat és szervezet- és üzletfejlesztési tapasztalatot egyaránt magába foglaló befektetői szolgáltatásokról -, beszélgetett a konferencián Galácz Ábel (Lead Ventures), Horváth Lajos (Eximbank) és Rudas Gábor (Carion Befektetési Alapkezelő). A kerekasztal beszélgetést Közép Európa leginnovatívabb ügyvédi irodájának vezetője dr. Fenyvesi József Bulcsú LL.M. (Oppenheim) moderálta.

A magyar kockázati tőke piacon minden együtt áll már ahhoz, hogy a siker előre tervezhető módon szülessen meg: van eszköz és forrás a startupok pályára állításához, felfuttatásához és minden feltétel adott a nemzetközi porondra való kilépéshez is. De vajon honnan lehet előre megsejteni, hogy melyik vállalkozás lesz rövid távon befutó, és melyik fog sokáig szárnyalni? A Halász Iván (Finext Startup) részvételével zajló beszélgetés a fentiek mellett választ adott arra a kérdésre is, hogy a befektetési ciklus melyik pontján válhat bizonyossá egy cég sikere vagy bukása, illetve, hogy mennyi figyelmet és tőkét érdemel még a befektető részéről a továbbiakban.

A konferencia utolsó részében pedig a jelen lévők megismerhették a startup vállalkozások szempontjait is. Három lendületben lévő startup vezetője, köztük a nemrégiben a Las Vegasban megrendezett CES-en komoly diadalt arató DoBox alapítója, Molnár Máté, beszélt az őket érintő kockázatokról, veszélyekről, a befektető keresés folyamatáról és a válságos időkben kötelező ellenintézkedésekről, teendőkről.