Gulyás Péter ügyvezető igazgató, Szekeres Balázs műszaki igazgató, Nandhini Duraisamy operációs igazgató, Gyalog Attila kereskedelmi igazgató

Gulyás Péter, a Quadron Kibervédelmi Kft. ügyvezetője egészen fiatal kora óta foglalkozik számítógépekkel. Akkoriban még nem létezett kibervédelemre szakosodott oktatás – jegyzi meg –, hozzátéve, hogy mára javult a helyzet, de a piaci igényekhez képest nagyon kevés szakember kerül ki az oktatási intézményekből. Az elemző cégek becslései szerint globálisan közel 2 millió kiberbiztonsági szakértőt igényel a piac.

Ha meghalljuk a kiberbiztonság szót, először a filmekből ismerős kapucnis, arc nélküli, billentyűzet előtt ülő sötét alakok ugranak be legtöbbünknek. A 2000-es évek elején a hackerek célja még a minél nagyobb hírnév megszerzése volt, azonban mostanára jelentősen megváltozott a helyzet. Az önszerveződő hacker csoportok helyét a 2010-es évekre átvette a szervezett bűnözés. A kibertér “sötét oldala” bevétel szempontjából mára már megelőzte a drogbizniszt, utóbbiból becslések szerint évi 400 milliárd, míg előbbinél 600 milliárd dollár bevétel keletkezik. Megdöbbentő az is, hogy a sikeres kibertámadásokból származó összes járulékos veszteség az idén globálisan elérheti az 5 ezer milliárd dollárt.

A kiberbiztonsági eseményekből származó veszteségek 80 százalékát nem a hackerek okozzák, hanem a jóhiszemű munkavállalók, akik nem kellő körültekintéssel lehetővé teszik, hogy a hackerek bejussanak a vállalatok védett informatikai rendszereibe. A maradék 20 százalék azonban célzott támadás, amelyek előkészítésére fordított idő 90 százaléka felkészülés, ami során a támadók kutatnak, elemeznek, és akár éveken át rejtve maradnak, majd egyszer csak végrehajtják a támadást. A problémák megoldása csak kisebb részben szól arról, hogy milyen technológiával akadályozhatunk meg egy támadást, nagyobb részben arra a kérdésre kell választ adnunk, hogy milyen az üzleti ellenálló képességünk!

A „sötét oldal” hihetetlen dinamikával tör előre, és teljesen átalakult az elmúlt évtizedekben. A másik oldalon viszont nagyon nagy a szakember hiány, korlátozottak az erőforrások, ráadásul nem elég a technológiai aspektusokkal foglalkozni, hanem az emberi oldalt és az üzleti megtérülést is figyelembe kell venni. Ebbe a folyamatba kapcsolódott be 2006-ban Gulyás Péter a Symantecnél, a világ egyik legnagyobb kiberbiztonsági cégénél, mint üzletfejlesztési szakember. Munkája során mély piaci ismereteket szerzett és széles kapcsolati hálót épített hazánkban és régiónkban, de a Közel-Keleten is. A nagy szoftvergyártókra jellemző volt akkoriban, hogy bizonyos tevékenységeiket kiszervezték, aminek az lett az eredménye, hogy a személyre szabott szolgáltatásoknak nem nyílt kellő tér. Felismerve a piac ezirányú igényét és a piaci rést, két kollégájával úgy döntött, hogy önálló útra lépnek és vállalkozást alapítanak. Így jött létre 2014-ben a Quadron Kibervédelmi Kft.

A Quadron alapításakor azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy egy budapesti székhelyű, alapvetően magyar szürkeállománnyal dolgozó nemzetközi nagyvállalatot építsenek fel. 2015-ben sikeres évet zártak a hazai piacon, ami lehetővé tette a nemzetközi piacra lépést, így elkezdték a közel-keleti szálakat is felvenni. A kisebb államokra koncentráltak – Kuvait, Omán, Bahrein –, azzal a céllal, hogy a folyamat végén piaci pozíciókat építsenek ki a térség meghatározó országában, Szaúd-Arábiában.

Egy magyar vállalkozás jó pozícióból indul a közel-keleti piacon, Hazánk a régió számára a legközelebbi belépési pont az EU felé, ráadásul geopolitikailag semleges. „Lehetővé válik, hogy a globális cégek minőségét hozva, de azoknál kedvezőbb feltételekkel szállítsunk” – magyarázza Gulyás Péter. „A legnagyobb konkurenciát az indiai cégek jelentik, de az ő gondolkodásuk jellemzően más”. A Quadron most jutott el oda, hogy helyi cégeket alapítson, Bahreinben, Kuvaitban és Ománban már megvannak az ehhez szükséges referenciák és kapcsolatok. A tendereknél gyakran előírják a helyi képviselet szükségességét: “Működési és méretgazdaságossági okokból jelen kell, hogy legyünk a régióban”. Szoros a kapcsolatuk a magyar külgazdasági diplomáciával, rendszeresen részt vesznek az általuk szervezett gazdaságdiplomáciai találkozókon.

A Quadron jelenleg 50-hez közeli létszámmal dolgozik. A vállalat vezetése különös figyelmet fordít arra, hogy a kollégák felsőfokú szakmai végzettséggel, valamint hazai és nemzetközi piaci tapasztalattal is rendelkezzenek. A menedzsment minden tagja egyenként legalább 20 éves vezetői tapasztalatot hozott a Quadronba a nemzetközi szolgáltatói, tanácsadói, telekommunikációs és bankszektorból. A munkaerőpiaci helyzet nekik is kihívás, a megoldást a vonzó vállalati kultúra kialakításában, a szakmai kihívást jelentő projektekben, az automatizálásban és a mesterséges intelligencia bevonásában látják. Erős kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatnak a Quadron Research Lab keretein belül, együttműködve hazai egyetemekkel, hogy bevonzzák a legtehetségesebb fiatal szakembereket, illetve, hogy olyan innovatív megoldásokat fejlesszenek, amivel ténylegesen támogatni tudják ügyfeleik üzleti ellenálló képességének erősítését.

A fejlődést nem csak organikusan tervezik megvalósítani, akvizíciókban is gondolkodnak. Európában elsősorban osztrák és német cégeket vizsgálnak, a Közel-Keleten pedig a kisebb államok a szóba jöhető célpontok. A tervek között szerepel a tőzsdei megjelenés is. Ez a felvásárlások finanszírozása mellett az ügyfelek és a munkavállalók, de a potenciális akvizíciók számára is biztonságot jelent. A koronavírus járvány új megvilágításba helyezte a kiberbiztonságot. Világossá vált, hogy az otthoni munkavégzés elterjedése hosszabb távon megnöveli a keresletet a cég szolgáltatásai iránt. A lefagyott gazdaság ugyanakkor rövid távon nagy megterhelést jelentett. A munkatársakkal konzultálva megegyeztek abban, hogy közösen vészelik át a nehéz időszakot. A bértömegből elhatárolták a szükséges összeget így nem kellett értékes munkatársakat elbocsájtani. “Gyakorlatilag a munkatársak és a menedzsment finanszírozta a Quadron működését majdnem egy éven keresztül. Ez még a korábbinál is jobban összekovácsolta a csapatot.”